A parentifikáció -a gyerek kénytelen a szülő szülőjévé válni- nem ritka jelenség. Sokak azt gondolják, hogy ez csak akkor alakul ki, ha pl. a szülő tartósan megbetegszik, vagy alkoholista, vagy netán az egyik szülő meghal, vagy válás estén, tehát jól látható, egyértelmű dolog történt, ami miatt a gyerek idő előtt kénytelen saját magát és akár a szülőjét is ellátni.
Valójában viszont sokkal mélyebb okokra vezethető vissza ez a jelenség.

Újabb, csecsemőkön végzett vizsgálatok szerint a parentifikáció inkább már következménye a korábban megélt biztonság hiányának. Ugyanis, amikor a csecsemő megtapasztalja, hogy anya nem tud/képes/akar ráhangolódni az ő szükségleteire -röviden: mikor miért sír, mitől érzi jól magát- akkor kénytelen ő ráhangolódni anya hangulatára és aszerint próbál ő alkalmazkodni a túlélése érdekében. Tehát, az esetleges későbbi traumát is megelőzte az, hogy a szülő nem volt elég erős, határozott, kiegyensúlyozott, így már a traumát is bizonytalanul, vagy éppen az egyensúlyának teljes elvesztésével reagálta le…

A bizonytalan szülő gyerekének így azok a képességei fognak erősödni, amivel mindig a másikra, a környezetére fog tudni –volt kénytelen– ráhangolódni és minden olyan képessége a háttérben marad/ki sem alakul, amivel saját érzéseire, fizikai, érzelmi szükségleteire tudna reflektálni.

Ebből fakad az a működési mód, ami egy párkapcsolatban is kialakítja azt a felállást, játszmát, hogy: „csak az a fontos, hogy Te boldog légy, én ettől vagyok boldog/nem számítok”.

Egy terápiás helyzetben szokott kiderülni, hogy aki így volt kénytelen felnőni, az olyan egyszerű kérdésekre sem tud válaszolni, hogy: „Hogy érzi magát?”, „Mit szeretne?”, „Mire vágyik?”…hiszen azt „tanulta”, hogy az ő érzései, szükségletei nem fontosak, anya/apa szükségletei fontosabbak, mint az övé…

Ebből a nagyon mélyen rögzült sémából nem könnyű, de nem lehetetlen gyógyulni, viszont -tapasztalatok szerint- szükséges hozzá a terápiás kapcsolat, folyamat, mert párkapcsolatban biztosan olyan párt választ magának, ahol a másiknak pont erre figyelemre, gondoskodásra van szüksége, így együtt fenntartják az állapotot, vagyis nem segítik egymás gyógyulását…

#csiziandras

(Fotó forrása: pexels.com