Önismeret – szabadság

Szerző: acsizi Közzétéve:

Az önismereti folyamat egyik -egyértelmű- eredménye az, hogy megismerem önmagam, vagyis: megtapasztalom, hogy az a kép, amit -elsősorban- a szüleim alkottak rólam, az -bár “nyomokban tartalmazza”, de- nem feltétlenül egyenlő a valós énemmel. Ebből következik, hogy szabaddá válok, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy felszabadultam, megszabadultam a belső -eredetileg szülői- korlátaimtól, így adott helyzetben adaptív -a helyzetnek megfelelő- módon tudok reagálni, mert én választom a szerepeimet és nem a szerepeim “rántanak be” egy adott állapotba -nem adaptív módon.
Pl: ha bemegyek egy bankba ügyet intézni és az ügyintéző lekezelő, cinikus stílusban szól hozzám és én ettől szorongani kezdek, “beszűkül a tudatom” és azon gondolkozom, hogy “vajon mi rosszat tettem, mondtam”, akkor -bár nem akartam- bezuhantam egy gyermeki szerepbe: kiszolgáltatottnak, tehetetlennek érzem magam. Míg, ha feldolgoztam az anyámmal való kapcsolatomat, rendben vagyok magammal, akkor az ügyintéző stílusa nem hat rám, hanem -bár ő kilépett az ügyintéző/szolgáltató szerepéből- én megmaradok az “ügyfél” szerepében és aszerint is gondolkozom, érzek, cselekszem tovább függetlenül a másik hangulatától.
Ez a szabadság, függetlenség a szülőktől való valódi függetlenedés, leválás után jöhet csak el…

#csiziandras

Fotó forrása: https://pixabay.com/


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatar placeholder

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük